2010. január 21., csütörtök

Mit rejt a táskám...



Juciitól kaptam a kedves meghívást a táskám rejtelmei játékra.
Nézzük csak, mit is rejt: papírzsepi,
                                           esernyő,
                                           ajakbalzsam,
                                           kézfertőtlenítő,
                                           iratok,
                                           pénztárca
                                           egy kis neszeszeres tasi
                                           rágó és toll.

Megmondom őszintén, utálok cipekedni, éppen ezért próbálok a lehető legkevesebb dolgot magammal vinni.

Akinek tovább küldöm: Kinga, Bejus, Treboretta, Toritextil és Adribeads


2010. január 14., csütörtök

Ami új

A tegnapi bejegyzésben nem akartam lelőni az igazi újdonságomat, azt inkább megtartottam mára. :)
Ez pedig nem más mint egy apukám ihlette aprótartó. Történt ugyanis (nem is egyszer), hogy hosszú-hosszú perceken át köröztünk egy tömb körül parkolóhely után kutatva. Egyszer csak sasszeműen észrevesszük, valaki éppen kiáll. Gyors indulás, index beállás... és persze jöhetnek az aprók bedobálni az autómatába. Pénztárca elő, nincs elég. Vissza a kocsihoz, mert úgy emlékszünk a hamutálban talán lehet egy kevéske. Szerencsénk van, 30 percre elegendőt találtunk. Na, de egy óra kéne...szóval be egy boltba, tud-e váltani a boltos. A pokrócot  reggelizett nő szabályosan kidob a boltból, hogy vajon mit képzelünk róla, mi ő? Bank? Hát, az most igen jól jönne. Végül a második helyen megszántak minket, és 10 perc elteltével dobhattuk be a maradék pénzt. Ekkor ötlött be, hogy kellene valami, ami ezt megkönnyíti. Valami tartó, amibe azért fér egy kevéske pénz, de nem túl nagy, esetleg a slusszkulcsra is fel lehet tenni, hogy tényleg kéznél legyen és ne hagyjuk az autóban. Azután készítettem egyet, melynek nagy hasznát vettem az italautomatánál is. 5 db 200-as nagyon kényelmesen elfér benne, és a visszajárónak is van némi helye. Íme:









2010. január 13., szerda

Bizonytalan bizonyosság

kszor olvastam mások blogján, hogy mennyire elkeseredtek, amikor valaki vagy valakik lemásolták az általuk készített termékeket. Hát ez most velem is megtörtént. Nyilván nem én vagyok az egyetlen a világban, aki labello tokot horgol, de azért nem is kéne egy pár héttel az enyémek felkerülése után szinte ugyanolyanokat feltenni. Először picit elszomorodtam, de azután valahogy az jutott eszembe, hogy én voltam az első, hát akkor nem adom fel inkább kitalálok valami mást! Ez hihetetlen erőt adott, és újból a szemek közé csaptam horgolótűimmel.
Az egyik ötlet nem új, de ilyet nem találtam a Meskán, hát elkészítettem és feltettem. Ez pedig nem más, mint horgolt tampon tartó. Tudom, van anyagból, meg van kötve, de horgolva nincs, így gondoltam senki érzését nem bántom meg az enyéimmel. Még csak 3 darab készült, de a rossz fényviszonyok miatt csak az egyiket tudtam lefotózni. 100%-os pamut fonalból készítettem, 4 normál tampon fér bele, gombbal záródik, így mostmár nem fog szétszóródni senki tamponja a táska sötétjében. Meskára már fel is töltöttem.











2010. január 9., szombat

Újrahasznosítás - Óvjuk a Földünk




Nem is tudom hol kezdjem. Először is egyre gyakrabban halljuk, hogy Földünk nagy veszélyben van. Akiben ez eddig nem tudatosult, remélhetőleg lassan fog az időjárás változásainak köszönhetően. Talán nem késő, hogy tényleg elkezdjünk tenni ellene-érte. Én pár éve kezdtem és meglehetősen lassan haladok. De amit eddig bevezettem az életemben, ahoz tartom magam. Gondoltam leírom ide, hátha más is hasznát veszi, vagy látja, ez nem bonyolult, nem nehéz, de talán kicsit segít. Tudjuk: sok kicsi, bizony sokra megy!



1. Azzal kezdtem, hogy a műanyag palackokat, üvegeket és papír árut szétválogatva a megfelelő gyűjtő helyekre szelektáltam. Nem nagy fáradtság, de egyrészt nem a saját kukám telik meg hihetetlen gyakran, másrészt jobban is érzem magam tőle.


2. Fonott kosárral járok bevásárolni. Jó dolog, mert nálunk a boltban általában nincs annyi kosár, mint amennyi vevő, így nem maradhatok kosár nélkül. Nem költök nejlon zacsikra, amiket utána dobhatok a kukába, valamint támogatom a kézműveseket, akik ezzel foglalkoznak. Ja, és nem utolsó sorban élettartam garanciás, vagyis bármi történik vele, ott ahol vettük megjavítják.:))) (Egyébként egy cigány asszony készíti ezeket Veresen, nagyon megbízható és kedves. Ne legyenek előítéletek.)


3. A karácsony előtti bevásárlásban kiderült, hogy a kosár nem elég kapacitású. Ekkor lenvászon szatyrot vettem, mert bár a papír is nagyon jó, de sajnos nem bírta volna sokáig a fagyasztott áruk alatt. Ezt azóta többször is sikerült hasznosítanom, tehát nem kár érte. És megint nem termeltem egy újabb szemetet.


4. Ha van papír zacskó kitéve, abba teszem a pékárut. Amennyibn nem zsíros, azt máskor is fel tudom használni, csak vissza kell dobjam a kosaramba, így tuti nem marad otthon.


5. Rendszeresen járok piacra, illetve a nagy Vásárcsarnokba. Ha tudom, hogy menni fogok, összeszedem, mit akarok venni. Ezután körbenézek otthon. Például: ha aszalt gyümölcsöket, magvakat szeretnék, akkor viszek magammal 3-4 befőttes üveget, vagy dobozkát és abba kérem (amúgy kis nejlonba adnák). Üresen nem nagy súly, hazaérve pedig dobok egy kis papír vagy anyagdarabot a befőttes üveg tetejére, hogy szép legyen és már lehet is tenni a kamra polcára.


6. Olyan tisztítószereket igyekszem vásárolni, melyekben nincs, vagy nem annyi a vegyi anyag. Bizony van ilyen!


7. A tisztálkodáshoz is természetes anyagokból készült kézműves termékeket használok. Például Eszter szappanjait mert csupa szívvel-lélekkel készíti őket, ugyanígy szeretgeti állatkáit, valamint hihetetlen választéka van. Nem terhelem a környezetem, a bőröm pedig azóta krémek nélkül bársonyosan puha. Csak meg kell találni a legmegfelelőbbet.



7 pont. Jelen pillanatban itt tartok. Nem sok, de biztos. Ha valakinek ez soknak tűnik, nem az. Én úgy kezdtem, ahogy a pontok követik egymást. Csináltam, csináltam és amikor már megszokássá vált, akkor jött a következő pont. Tudatosan vagy nem, de biztosan sokat segített az, hogy láttam mások is képesek rá.




2010. január 2., szombat

Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!

Először is, mindenkinek kívánom, hogy az új év teljen egészségben és boldogságban!
Másodszor egy kis beszámoló: a karácsony szuper volt, imádom az ünnepeket annak minden apró velejárójával. Majd mutatok néhány ajándékot, ami ide a blogra való, mert bizony olyat is kaptam. A szilveszterben az egyik legjobb dolog, hogy mindenki tüzijátékot durrogtat, így nekem már csak gyönyörködnöm kell benne. Ráadásul tovább tart, mint az augusztusi. :)))
Ezen kívül egy apróság is született, igaz nem először. Már korábban csináltam ilyet, de most kérésre ismét elkészült. Ő egy szürke bárány, hiszen van már fehér, fekete, na de a szürke valahogy mindig kimarad. Ő talán még kívülállóbb, mint fekete társai, de szerető családba került, ahol biztosan nem fogja egyedül érezni magát.