Első munkanap

Eddig nem írtam róla, mert nem mertem addig, amíg nem biztos a dolog. De mostmár biztos. Mától hivatalosan is óvónéni lettem. Bemutattak a nevelőtestületnek (akiket már ismertem, mert a szakmai gyakorlatomat is itt töltöttem), valamint megvolt az első szülői értekezlet is. Én annyira, de annyira izgultam, hogy minden mosolyomban éreztem, hogy remeg a szám. Szerencsére bemutattak, mert abban az első pár percben nem voltam biztos abban, hogy egyáltalán a nevemet el tudnám mondani. Nem vagyok egy izgulós típus, de a szülők vizsgálódó pillantásaihoz nem vagyok hozzá szokva. Hiába, ezen az oldalon most állok előszőr. Szerencsére a társam gyakorlott és az ő nyugodsága rám is átragadt. A végére pedig már úgy éreztem magam, mintha mindig is itt lettem volna.

A csoportomról a tények: Vegyes csoport; összetétel: 16 pindúr, akik éppen csak betöltötték a 3. évüket, a többi 10 egyformán oszlik 4, 5, 6, 7 évesekre. Összesen 26 gyerkőccel indulunk, de lehet, hogy többen is leszünk. Szóval egyből mélyvíz, melyben még nem tudom mennyire fogok tudni úszni. Kemény év áll előttem, de nem bánom. Elvégre hány pályakezdőnek adatik meg az a kiváltság, hogy egyből állást ajánlanak a gyakorló helyén? Szóval örömmel vegyes aggodalom fog el, akárhányszor eszembe jut, hogy szerdán szinte teljes létszámmal indulunk.

Tolltartó 2

Zita megrendelésére készült ez a szivárvány színű tolltartó. Belseje hasonló színekben pompázó madárkás anyag. Valahogy akárhányszor ránézek egy mesebeli jelenet jut eszembe a szivárványos madarakról, melyek a szivárvány lábánál laknak... Remélem Zitának is legalább annyira fog tetszeni, mint nekem. :)

Az ajándék

amit adtam Diának egy szett. Apró tartó, tampon tartó, betét tartó (másra is lehet használni) és végül egy újdonság egy bögre kabátka. A forró ital így nem égeti meg a kezet és picit a hőt is tartja.

Használd Egészséggel!

Blogtalálkozó

Hol is kezdjem... Először is nagyon nagy izgalommal indultam reggel itthonról. Annyira nagyban, hogy a csere ajándékot itthon hagytam az ajtóban, ahova azért tettem, hogy ne hagyjam itthon.:))) Időben észrevettem, így gyorsan vissza tudtam szaladni érte. Így, megnyugodva értem a művelődési házba, ahol még csak gyülekezőben voltunk.

Aztán egyszer csak, egy szemvillanással később már ott álltam a Miciségek és fércek közt Toritextil Vikivel és anyukájával, valamint piroseperrel. Nagyon jót beszélgettünk, sok jó tanácsot kaptam, amit ezúton is köszönök nektek lányok. Pirosepernek hála talán belefogok komolyabban a varrásba és akkor talán a kapott varrógépem nem fog itt porosodni. Valamint megcsodálhattam a cuppantott füliket és a gombaváros képeket is, melyek élőben is nagyon tetszettek.

A csere ajándék átadás kicsit gyorsan ment. Én a Matula ikrek Zsuzsijától kaptam egy kis csomagot, melyben vasalható képek és csomózott karkötők voltak. Nagyon szép, igényes karkötők, nézzétek meg:

Az én ajándékom Diához került. Remélem örül neki és hasznát fogja venni. Hogy mit kapott, azt majd egy következő bejegyzésben fogom megmutatni. Sajnálom, hogy nem tudtam vele megismerkedni. Kerestem miután átadtam az ajándékom, de olyan sokan voltunk, hogy nem sikerült megtalálnom.:(

Ezután kinema szépséges üvegékszerei és punkyjazz gyönyörű horgolmányainak asztalához ültünk oda, ahol találkoztam Vera Násfával, sesame-mal, Norikoval, byme Évivel... és ha most valakit lefelejtek, annak elnézését kérem, de annyi mindenkivel most találkoztam először, hogy nehéz mindenre vissza emlékeznem. Azt viszont tudom, hogy mindegyikükkel kivitél nélkül nagyon jót beszélgettem.:)))

Norikoval csereberéltünk is. Megtetszett neki a bálnám, cserébe kaptam 3 különleges kitűzőt, amit magam választhattam ki. Nagyon szépek, nem is tudom eldönteni melyik a kedvenc. Talán mind. :)

Aztán a jelen lévő legkisebb Kinema gyűrű tulajdonosa lettem. Annyira megtetszett, annyira én vagyok. Új dolgokra inspirál már most.

Végül pedig, bár ez nem mai szerzemény, de szeretnék eldicsekedni vele. Enyém a fehér toritextil övtáska, melyet amióta megkaptam lerobbantani nem lehet rólam. Nagyon szeretem.

Nyaraltam

Elnézést mindenkitől, aki keresett és nem válaszoltam. Hirtelen ötlet jött, mi meg mentünk.

Az úgy volt, hogy már régen szerettünk volna elmenni Horvátországba. Kerestünk is szállást, de kiderült, hogy már március óta tele vannak az apartmanok. A szállodai árakat meg nem kis pénzű embereknek találták ki. Így hát azon az elhatározáson voltunk, hogy marad a sátor.

Ekkor érkezett egy telefon. Egy kedves ismerős apartmanja szabad egy hétre, mehetünk. De addig már csak 2 nap volt! Még semmi nem volt megvéve, így gyorsan kellett mindent pótolni. Hamar át kellett gondolni, hogy mit szeretnénk enni az 1 hét alatt, mert az apartmanban maga főz mindenki és azután rohanás a diszkontokba. Másnap pakolás és hajnalban indulás, hogy időben oda érjünk, mert szerettünk volna délután fürdeni is. 

Hosszú út után megérkeztünk. 36 fok árnyékban, a napon szénné ég az ember. Viszont a csillogó tenger, csodás sós levegő enyhítette a meleget. Hiába, tenger mellett semmi sem olyan elviselhetetlen. 

Az apartman tiszta, szép és rendezett volt. A kilátás pedig... ilyen.

Gyorsan be is laktuk a szobákat és már mentünk is fürdeni. A tenger hűs, kellett lélekjelenlét, hogy az egyből 2 méteres vízbe csobbanjunk. Éppen a lábfejemet éri csak a hideg víz, ahogyan állok a létrán ami a vízbe visz, közben azon gondolkodom: "biztosan annyira meleg van, hogy én bemenjek?" De megérkezik a döntőbíró, egy helyi férfi személyében, aki szeretne bemenni. Választhatok: megfutamodva kimegyek, vagy bátran vállalom a hideget és úszom egy nagyot... egy életem... belevetem magam a hűvüs vízbe. Levegő után kapkodok, de kezdem szokni. A férfi pedig csak rátámaszkodik a korlátra és nézi a tájat...

Ebéd után a teraszon a szőlő adta árnyékban dőltünk le a matracainkra a délutáni sziesztára. Ilyen szép látvány mellett Barry White kellemes zenéjét hallgattam pihenés képpen.

Voltunk Splitben a halpiacon, ahol jól bevásároltunk halakból és rákokból. Mi nagyon szeretjük a friss tengeri herkentyűket (megsütve), így igazán egészségesen étkeztünk minden nap.

Azután a spliti piacon vásároltunk zöldséget, gyümölcsöt. Szokásos ilyenkor a füge, ami nekem a kedvenc gyümölcsöm és most először találtam vörösáfonyát! Igen, azt a gyümölcsöt, ami itthon csak aszalva kapható. Egy néni utolsó termése, pár száz forintért adott vagy másfél kilót. Az íze? Össze sem hasonlítható az aszalt ízével. Édesen fanyar, nagy magvú, a húsa pedig krémes állagú. Aki teheti, az kóstolja meg egyszer, mert semmihez nem fogható. Aránylag kis szemű, de lehet találni egy-két meggy méretű példányt is. (Na jó, kisebb meggy méretűt).

Minden este a teraszon vacsoráztunk, közben pedig a naplementében gyönyörködtünk. Mi ez, ha nem romantika?

(A fotót a parton készítettem, mert amelyiket a teraszon készítettem, bele lóg a ház, ami az első képen látható.)

Az utolsó este az ismerősökkel elköltöttünk egy nagyon finom vacsorát. Vittünk mi magyarosat, főztek ők helyi finomságokat. Végezetül helyi, házi lekváros palacsintával zártuk a finomabbnál finomabb falatokat.

Én pedig így búcsúztam el a tengertől...

Nagymama

Mert Piroska mellé ő is kell... Mert nagymama nélkül nem élet az élet... Mert ő főzi a világon a legfinomabbat... Mert nála mindig finom sütemény illata lengi be a konyhát... Mert nála lisztporos a levegő... Mert nála lehet a legjobbakat játszani... Mert ő tanít meg az ősi kézimunkák titkaira... és sorolhatnám, de akkor valószínűleg holnapig itt ülnék... :))) Mert a nagymama pótolhatatlan. A farkas ellenére.

Őt is pamut fonalból készítettem. Próbáltam a fejénél nagymamás kialakítást, hogy látszódjon mennyire öreg. A kis vállkendője levehető.

Amíg fő a krumpli és a tojás...

az ebédre készülő rakott krumplihoz, addig gondoltam mutatok egy kis újdonságot. Saját magam terveztem ujjbábokat, amik most végre előbújtak a horgolótű alól. Meg kell mondanom, sokszor könnyebb megtervezni valamit, mint utána kivitelezni. Mert a  fejemben megszületik, majd lerajzolom, de a méretbeli kivitelezés elég sok bontással és újra kezdéssel jár, hogy a végeredmény tényleg olyan legyen amilyet szeretnék. Így született meg ez a kis ujjbáb sorozat, melyet egyenként fogok mutogatni (úgy tovább tart:)))  Az első darabja Piroska. Kis fonott copjai vannak, és kapucnija levehető. Noha elég nagy feje van, erre a kapucni is nagy kell legyen, ezért ha leveszi kevésbé csinos, mint amikor a fején van. Szemei biztonsági szemek, de nem azért mert félek attól, hogy esetleg lenyeli egy picúr, hiszen bábozni a nagyobbacskák szeretnek, hanem mert egyrészt tartós, másrészt szépek a színei, harmadrészt, mert nagyon szeretek vele dolgozni. Vegyesen használtam pamut és pamut-akril keverék fonalat, mert csak az volt itthon pirosból. Viszont nagyon finom puha és mosható is. Meskára csak később fognak felkerülni, amikor minden szereplő elkészül.

Egy ilyen kis autóban szívesen kocsikáznék...

Fonalak

Múlt héten rendeltem fonalakat a Barka fonaltól. Mind 100% merinói gyapjú, nagyon finom puha és meleg. Még nincs konkrét terv, hogy mi lesz belőlük, egyszerűen csak nem bírtam ellenállni a csodás színeknek. Szerintem őszre, a hideg napokra készítek valamit, addig pedig van időm ötletelni. :)

Saját örömömre

készült ez a nyuszkó. Régóta vágytam egy nyuszira, így a napokban ha volt egy kis szabad időm ezen ügyködtem. Alig 10 cm magas lett, kapott egy kis filc ruhácskát (mert hát mégsem lehet pucér egy nyuszi), és egy apró virágot Swarovskival a füle mellé, mert ő egy vérbeli nőci.

heten, mint a gonoszok

Meleg van és ilyenkor az ember lánya nehezebben ül le horgolni. Bár csak pamutból dolgozom, azért az is melegít valamennyire, így előbb félbe hagyom és csak este folytatom, amikor hűvösebb van. A megrendelésekkel is lassan haladok, mert mindig van valami program, ahova megyünk, de egyik sem nyaralós. :((( Majd augusztus felé talán lesz olyan is. Azért mutatok valami újat, ami eddig nem volt és most megrendelésre készítettem. Egy lány megkeresett, hogy szeretne virágos kitűzőket, mert ő csak az egyszínű pólókat szereti, de szívesen feldobná őket valami csinossal. Készítettem kettőt, ami annyira megtetszett a barátnőinek is, hogy egyből több kellett különböző színekben és stílusban. Ezek születtek, és elmondás szerint nagy sikert arattak. :))) Lehet, hogy ezek után fogok még készíteni. Minden esetre ezek nagyon vidámra sikerültek, finom, puha pamutból.

Újra itt!

Most néztem, milyen régen írtam bejegyzést. Ennek egyik oka a pszichológia szigorlatom volt, ami végül 4-es lett, de megmondom őszintén nagyon, nagyon szenvedtetős volt. Szeretem nagyon és érdekel is, csak hát azok a szakszerű megfogalmazások... na azokra nem akart ráállni az agyam. Szerencsére az esős napok nem csábítottak a szabadba, így nyugodtan tudtam itthon tanulni. Bár a horgolótűim állandóan alkotásra invitáltak,  megbeszéltem velük, hogy csak egy kicsit bírják ki. :))) Ezután pedig megrendeléseket teljesítettem, mert azokból is összejött jópár. Sajnos fotózni nem mindet sikerült, csak azt ami meskára megy. Íme az egyik megrendelés, amit tudok mutatni egy mackó fickó volt. Szőrös fonalból horgoltam, ami megmondom őszintén igencsak feladta a leckét. Nagyon nehéz volt vele dolgozni, mert egyáltalán nem lehet látni, hogy hol vannak a szemek, amikbe ölthetnék. Viszont annyira pihe-puha ölelgetni való lett a végeredmény. Remélem új gazdijának is fog tetszeni, aki a barátjának szánja születésnapra. Szóval izgulunk nagyon.:))) Amióta megszületett Mackó úr, azóta itt ül mellettem és nézi a számítógépet. Azt brummogja, hogy ő is megtanulja, ha egyszer elég nagy lesz hozzá. Bízunk benne, hogy új gazdija türelmesen megtanítja mindarra, ami érdekli ezt a kis Mackót.

Ilyen volt a gombolyag:

És ilyen lett Mackó:

Rendelésre

készült fekete horgolt szett fehér szívvel. A kérés csak annyi volt, hogy legyen a tartókon egy fehér horgolt szív. Megmondom őszintén a fehér szívvel sokat bíbelődtem. Többféle horgolt szívet kipróbáltam, végül ez lett szerintem a legszebb és legmutatósabb. Remélem a megrendelőmnek is tetszeni fog ez a megoldás.

Aprótaró

Ajakbalzsam tartó

Tampon tartó

Bálnákért

Egyik nap láttam a TV-ben egy műsört a bálnák vadászatáról. Pontosabban arról, hogy aktivisták hogyan próbálták megakadályozni egy bálna levadászását - sikertelenül. Nagyon sokkoló volt látni azt, hogy a vadászoknak semmi sem szent, csak a pénz számít, amit egy életért cserébe kaphatnak. Itt a video, ami engem elgondolkodtatott. Hiszem, hogy ezek mellett a problémák mellett nem szabad csak úgy elmenni vagy becsukni a szemünket mondván, ha nem látjuk, nem is létezik. Azoknak, akik velem értenek egyet, talán nem meglepő, hogy elkészítettem a magam bálnáját, hogy ezzel is kicsit felhívjam a figyelmet ezekre a gyönyörű, óriási állatokra.

A neve Arctic, a türkiz színe miatt. Nagyon kedves, vidám és mindig mosolyog. Garantáltan felvidít egy rossz nap végén. :)

Újdonság

Már régen ígértem, hogy mutatok újat, de valamiért mindig lemaradt a fotózásról. Most azonban megragadtam a szép időt és fotóztam párat. Ő a legújabb ötletem. 4cm hosszú a teste, a farkincája 20cm, magassága 3 cm. Igazán aprócska darab. Könyvjelzőként használható.

Elterjedt az állatvilágban, hogy a malacok nem túl okosak. Azonban született egy aprócska, rózsaszín, aki nem tudott olyan nagyra megnőni, mint a többiek. Kis méretét kihasználva elszökött otthonról és világot ment látni. Ment, mendegélt, míg végül elérte a gazda házát, ami alig pár méterre volt az óltól. Látott egy nyitott ablakot és azon beszökött. A párkányról egy nagy bukfenccel a földre esett. Mikor magához tért a kettős látásból, körbe nézett és bizony csak könyveket látott mindenhol. Elkezdte szagolgatni a könyveket, majd a legjobb illatút letúrta a polcról pici nózijával és lapozni kezdte. Ettől fogva tudta: a könyvek az otthona.